Néhány apró infó anyai szemszögből

Peti
Peti nagyon élvezi az iskolát, a nagy osztályt, a sok programot. Népszerű a kortársai körében. A színdarab óta sokan köszönnek neki más osztályokból is, nemrégiben pedig a Libana együttes koncertjén táncolt a színpadon, azóta még többen gratulálnak neki. Az elmúlt másfél év ebben az iskolában és a színpadi fellépések óriásit változtattak a magabiztosságán. Mer szerepelni, felszólalni. Édes jelenetnek voltam tanúja a minap az iskolában. A szülinapjára való tekintettel vittem be neki és társainak sütit az osztályba az ünneplésre (közkívánatra kakaós csigát). Miután köszöntötték, a tanítónő megkérte, hogy ha nem bánja, tegyen eleget társai kérésének és adja elő azt, amit a spanyolórai tehetségkutatón előadott az osztály egy részének. Ez egy rap dal, mely a törtekről (!) szól és táncol is hozzá. (A dal egy oktatási weblapról van, onnan tanulta meg Peti.) Azonnal örömmel elvállalta, majd hívta barátait is, csatlakozzanak hozzá, ha szeretnének. Rögtön melléálltak a legjobb barátai, majd a többi fiú zöme is és óriási sikerrel előadták a dalt. A lányok tapsoltak, s mikor Peti az első asztalra felugorva folytatta a táncot és éneket, akkor sikítoztak is.  
Az iskola után lelkesen sportol. Most éppen focira és tollasra jár, tavasszal pedig újra kosarazni fog.
 
Kriszti
Nagyon élvezi az iskolát. Jó barátai vannak, akikkel sokat van együtt. Hetente egyszer részt vesz az ún. „Reach out” programon. Ennek keretében az iskolával szemközti nyomornegyedből jönnek be gyerekek játszani az iskolába az amerikai suli önkéntes diákjaival. Ezen kívül jár még falmászásra és angol szakkörre is. A könyvklubnak is lelkes tagja (a legutóbb feladott 400 oldalas könyvet már másnapra elolvasta). Kriszti olvasási tempójával egyébként családunk egyik tagja sem tudja felvenni a versenyt. Szinte falja a könyveket. Szerencsére az iskolai könyvtár óriási és az irodalomtanároknak saját könyvtáruk is van.
 
Csilla
Ő is élvezi az iskolát, de mivel ő már igencsak tinédzser, ezt azért nem hangoztatja. Barátainak zöme közös Krisztivel. Itt egyébként egészen másképp alakítja kapcsolatait, mint otthon. Egy nagyobb baráti csoport tagja és igen aktív a csoporton belül is. Nagyon kinyílt. Ő is járogat a „Reach out” programra, bár kicsit óvatosabban ment bele, mint Kriszti. Ő is jár falmászásra, angol szakkörre és könyvklubra is. Nagyon elkezdte érdekelni az írás. Több verset is írt, amiket beküldött a készülő iskolai irodalmi lapnak.
 
Én (Zsuzsi)
Dolgozom a szülői munkaközösség vezetőségében mint a speciális programokért felelős tag. Élvezem, már a fél sulit ismerem, de néha jó sok időt elvesz. Már elég jól kiismertem, hogy működik a szervezet, úgy látom, lenne mit javítani, de hát ha az ember tudja, hogy elmegy, akkor meggondolja, hogy mibe szóljon még bele. A munkatársak (a vezetőn kívül) kedvesek és szívesen vagyok velük, marasztalnak is.
Emellett szervezőként segítettem az itteni „Walk for Life” (rákellenes segélyprogram) program lebonyolításában. Barátaim kértek rá, hogy segítsek, nem bántam meg. Népszerűsítettem az iskolában a tanárok és diákok körében, illetve a séta napján az ingyenes étel-ital standokért voltam felelős. Sikeres rendezvény volt, az eddigi legtöbb, több mint 6000 ember jött el. Az én kis családom is részt vett a sétán. Kedvenc hobbin pedig a Bollywood Dance. Ha már láttatok volna valamilyen bollywoodi filmet, akkor tudjátok, hogy abból nem hiányozhat legalább egy nagy ének és táncjelenet. Maga a tánc a mi európai szemünkben igen vicces, ennek megfelelően sokat is nevetünk az órán (a világ minden tájáról vagyunk a csoportban), de ez semmit nem vesz el abból, hogy teljesen megmozgat mindenkit és csurom vizesen megyünk el egy óra múlva.  Most egyébként egy fellépésre, sőt egy versenyre is készül csapatunk, de erről majd később.
 
Nagyon hálásak vagyunk a skype-nak, mert így a családunk tagjaival sűrűn tudunk beszélni és látjuk is őket. Ennek ellenére mindannyiunknak nagyon hiányoznak a rokonok, no meg persze a barátaink és a gyerekeink barátai is. Már alig várjuk például hogy élőben is lássuk öcsém kisfiát. Azt nagyon sajnáljuk, hogy a családunkból eddig senki, a barátaink közül is csak kevesen jöttek ki eddig. A gyerekeink magyar barátainak családjait is szívesen látnánk. Még mindig nagy szeretettel várunk mindenkit.
Szerző: zdyzs  2011.03.06. 12:59 Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása