Csak eljött az utolsó nap is, hogy életem párja nincs itt. Utoljára akkor mentek ilyen lassan a napok, amikor két éve egyedül voltam itt. Azért ez most a gyerekekkel kicsit jobb volt, de nem szeretnék belőle rendszert csinálni. Nem is tudom hogyan bírják azok, akik a párjuk nélkül vannak kiküldetésben. Pedig egyáltalán nem ritka, csak nálunk a követségen ketten is vannak. Én biztosan nem tudnám elviselni, hogy hónapokon keresztül távol legyek a kedvesemtől.
A tegnapi mozgalmas nap után ma ki sem mozdultunk, úsztunk (pancsolni még mindig nem lehet, hideg a víz), főztünk, rendet raktunk és feldíszítettük a lakást egy kicsit. A gyerekek szedtek egy csomó bougenvillia virágot, azokat majd holnap reggel helyezzük el. Ennek úgyis nagy hagyománya van itt Indiában.
Nem volt egyszerű minden nap írni valamit, visszaolvasva a „műveket” nem is mindig érte meg, próbának jó volt, de ezt most abbahagyom. Megpróbálok azért sűrűn posztolni, remélem maradtok olvasni!!!
Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2012.03.26. 09:39:23
juciutja · https://www.juciutja.blogspot.com 2012.03.28. 03:27:31
zdyzs 2012.04.09. 19:12:02
Egy hétig nem voltunk, de most ígérem gyakran posztolok.