Az előadás egy világkörüli utat mutatott be. Egy-egy évfolyam három-három osztálya kapott egy-egy földrészt, ahol kiválasztottak a tanáraik három országot, és azoknak egy-dalát és/vagy táncét mutatták be. Így volt Dél-Afrikából Shosholóza (az AIESECesek tudják mi az), jamaicai tánc acélhordó-dobolással, navahó dal és még sok más. Petiék egy koreai legyezőtáncot adtak elő. Gondolom minden szülő elfogult, ezért nekem ők tetszettek a legjobban. De azért az sokat mond, hogy a 18 előadott dal/tánc közül az övék volt az egyetlen, ahol a közönség a szám közben is tapsolt, nem csak a végén. Eldönthetitek magatok is, itt lehet megnézni. Nem szuper minőség, de talán élvezhető.

Ahogy írtam, idén videoklipeket készítettek a gyerekek, ezek arra szolgáltak, hogy két szám, azaz egyben két ország között átvezetésként szolgáljanak. Minden osztálynak egy ilyen átvezetőt kellett készítenie. Ezek a klipek szinte kivétel nélkül az utazáshoz kapcsolódtak valamilyen módon, Petiéké is. Megint csak elfogultság nélkül mondhatom, hogy az övéké volt a legjobb, mert ez volt az egyetlen video, amelyet megtapsolt a telt ház (mert az iskolai színházban egy gombostűt sem lehetett volna leejteni). Annál is inkább büszke vagyok rá, mert ez leginkább Petinek köszönhető. A video lelkét képező rap betétet ugyanis ő írta. Az Ice Ice Baby ütemére írt egy komplett – a szituációnak megfelelő - versszakot, majd ezt elő is adta. De ez is sokkal jobban érthető, ha megnézitek itt. Ennek még rosszabb a minősége, mert egy videókivetítőt filmeztem, amit aztán még konvertálnom is kellett, de a lényeg szerintem látható és hallható. Szerintem genial. Ha én ezt tudtam volna 12 éves koromban….

Szóval ma rendesen dagadhatott az apai szívem a büszkeségtől. Önmagától is, de a többi szülő visszajelzése csak megerősítette, mindenki aki felismerte Petit, csak szuperlatívuszokban beszélt róla. Ezek azok a pillanatok, amelyeket nem lehet senkinek elmondani, akinek nincs gyermeke. Szerencsére azt sem mennyi lemondással jár egy-két-három (többről nem tudok nyilatkozni) gyermek. Mert ha el lehetne mondani mennyire megváltozik az életed a gyermek születése után, akkor senki nem vállalna. Mert a pozitívumokat még kevésbé lehet megérteni azok átélése nélkül. De szerencsére nagyon kevesen mérlegelik ezt patikamérlegen. Jól ki van ez találva.