Nem véletlenül nem írtam arról, Zsuzsi mivel foglalkozott az elmúlt hónapokban. Az iskolában az elmúlt két hétvégén két nagy rendezvény is volt. Először a Halloween jegyében az úgynevezett Fall Fiesta, amelyet minden évben az iskola gimnazistái szerveznek meg – az egész iskolának. Sőt még szülők is vannak bőven, mert a kisebb gyerekeket nem lehetne egyedül elengedni. A diákok mind, a felnőttek elszórva jelmezben vannak. Meg kellett állapítanom, hogy teljesen igaza volt az egyik – egy amerikai gimiről szóló – filmnek, a Halloween Amerikában 14 éves kor felett arra való, hogy a lányok büntetlenül könnyűvérű nőknek öltözhessenek és ebbe senki ne szólhasson bele. Egy bizonyos kor felett itt is egymást érték a miniszoknyák, playboy-nyuszi és fenékig alig érő indiánlány jelmezek. Volt, aki egyszerűen csak egy miniruhában és magassarkúban (nagyon előnyős viselet a füvön, ugye) jelent meg. Nagy szerencsémre az én lányaim még nem ebben a korban vannak, ők tényleg ijesztő jelmezeket vettek magukra, ha jól értettem mindketten zombimenyasszonynak öltöztek. Mivel Csilla most is színháztechnika órára jár, egész egyszerűen tudott művért szerezni, meg műsebeket feltenni magára és a barátnőire (az órán ezt is tanulták).
Maga a rendezvény úgy néz ki, hogy a gimisek mindenféle játékokat – kísértetkastély, cola-pong (a beer-pong diákváltozata, ahol ping-pong labdákat kell műanyagpoharakba beledobálni), lufipukkasztás darts-szal, szivacsdobálás egy szerencsétlen önkéntesre, és még vagy húsz másik – találnak ki, ezekért fizetni kell és a befolyt pénzt jótékony célra használják. A legötletesebb játék a „Revenge of the Pigs” volt, ahol papírdobozok között elhelyezett Angry Birds bábukat kellet eltalálni egy hatalmas csúzliból kilőtt teniszlabdával. Itt volt messze a legnagyobb sor, pedig nagyon nehéz volt. Ja, mert azt még nem mondtam, hogy a teljesített feladatokért változó mennyiségű kuponokat kaptak a gyerekek, amelyeket a végén apró ajándékokra lehetett beváltani. Ez nagyon motiválta a kicsiket és nagyokat is (bár az idősebbeket kicsit jobban érdekelte, ha egy-egy vállalkozó szellemű tanárt jól meg lehetett kínálni egy vizes szivaccsal).
Ezen felül sok szponzort is felhajtottak, és a tombolán nagyon komoly nyereményeket lehetett nyerni. Arany nyakék, két éjszaka egy ötcsillagos szállóban két főre, vacsorák, Galaxy Tab, csak, hogy néhányat említsek, a főnyeremény pedig egy 3Ds LG tévé volt. Az biztos, hogy ezzel is jó sok pénzt gyűjtöttek, amelyet megint csak jótékony célra fognak fordítani.
A következő hét szombaton pedig a nemzetközi ételfesztivál (International Food Fair – IFF) volt. Ez az iskola legnagyobb rendezvénye, amelyen az iskolában levő nemzetek saját nemzeti ételeiket árulják a többi szülőnek. A bevétel itt is jótékony célra megy, olyan programokat szervez belőle az iskola, ahol a diákok segíthetnek a rászorulókon. Fontos, hogy nem csak odaadják a pénzt, hanem olyan tevékenységeket támogatnak, ahol a mi diákjaink is aktívan részt tudnak venni. Tavaly lányaink például egy süketnéma iskolával közösen alkottak mindenféle művészi alkotásokat.Az IFF-et Zsuzsi szervezi. Már tavaly is nagy szerepet vállalt benne, de idén ő volt a fő szervező. Csak, hogy lássátok milyen méretű dolog ez, idén 27 ország (vagy országcsoport) vállalkozott arra, hogy főzzön. Azaz feleségem kb. egy száz emberes csapattal kellett, hogy koordináljon. Sokan meleg ételt szolgálnak fel, ezért mikrók, gáztűzhelyek, rezsók is kellenek, a hűtőszekrényekről nem is beszélve. Zsuzsi, nehogy unatkozzon, még műsort is szervezett, ahol a központi színpadon összesen több mint 150 ember lépett fel. Már tavaly is volt vagy ezerötszáz látogató, de idén legalább kétezren voltunk.
Az egészet úgy képzeljétek el, hogy az iskolai focipályára nagyjából egy téglalapban felállítanak 6m x 3m x 2,5-es bokszokat. Ezeket az országok szépen feldíszítik, és itt árulják az ételeket. A téglalap közepén van egy csomó asztal meg szék (ezek is árnyékolók alatt), nagyjából szemben a színpaddal. Az emberek 10 rúpiás jegyeket vehetnek (tízesével) és az országok maguk szabják meg mennyit kérnek az ételekért. A Coca-Cola jóvoltából olcsón lehet kólát meg vizet venni. Óriási kavalkád az egész, folyamatosan megy a műsor, mindenki próbálgathatja a világ legkülönbözőbb kajáit. Itt lehet leginkább érezni, mennyire nemzetközi ez az iskola. Mi magyarok természetesen gulyást főztünk. Bár nem volt könnyű meggyőzni a többieket, hogy idén is az legyen – mert mivel tavaly és tavalyelőtt is az volt, most valami mást akartak – de végül sikerült. A helyszínen már belátták, hogy jó döntés volt, sokan kifejezetten ezért mentek a standunkhoz. Mi idén nagyon keveset tudtunk segíteni (bár Peti nagyon ügyesen és sokat árult), mert Zsuzsi az egész rendezvény szervezésével volt elfoglalva, én meg leginkább neki segítettem.
Hogy a kisgyermekesek is jól érezzék magukat, komplett kis vidámparkot is felépítettünk. Két ugrálóvár, kisvonat, golyóvár várta a kicsiket (ez is jegyre ment). Ennek is nagy sikere volt, gyakorlatilag állandóan tele voltak a vásár három órája alatt. Lassan csak sikerül csepegtetnem nektek az információt – déltől háromig volt a rendezvény, gyönyörű napsütésben, volt vagy 35 fok (november 12-ről van szó). Ez azért érdemi információ, mert tavaly 11-kor 20 perces özönvíz-szerű felhőszakadás öntötte el a rendezvényt, ami ennek ellenére (vagy pont ezért) a legemlékezetesebb lett mindenkinek. Olyan sár volt, amilyen anno Woodstockban lehetett. A gyerekek állatira élvezték!
 |
| Származási hely: IFF and Fall Fiesta |
Hatalmas siker volt. Nem csak a résztvevők száma volt csúcs, a bevételek is rekordot döntöttek. A költségek levonása után több mint kétmillió forintnak megfelelő rúpia maradt a kasszában. Büszke is vagyok Zsuzsira, fantasztikus munkát végzett. Rá jellemzően minden az utolsó milliméterig ki volt dolgozva (kivéve, amit kényszerűségből másra kellett bíznia – az önkéntes szervezetbeli munka szépségei…). Nagyon sokat dolgozott vele, de meg is lett az eredménye, mert nagyon szuper lett. Gratulálok neki!
Utolsó kommentek