Most akkor nekiugrom a SWOT kifejtésének. Kezdeném is az ország makroszintű erősségeivel.Több ezer éves kultúra
Ebbe lépten-nyomon belebotlik az ember, bármerre megy, bármit is csinál az ember. A sok változás, globalizáció, felgyorsult élet ellenére itt mindig, mindenkinek van mihez visszanyúlni, van mibe kapaszkodni. Mert a rengeteg változás mellett a több ezer éves kultúra és vallás az továbbra is mindig ott van a háttérben. Persze ez maga is változik az időben, de az ősi szemlélet még most is tetten érhető. Ez sokszor hátrány is, de abból a szempontból, hogy az egymilliárdnál is több ember mindig el tudja magát helyezni a világban, nagyon sokat jelent. Nem mondom, hogy itt nincsenek gyökértelen emberek, de nagyon kevesen.
A több ezer év alatt létrehozott fantasztikus épületek, költemények,vallási történetek és ünnepek, zenei világ meg külön lenyűgöző.
Családcentrikus szemlélet
Az indiai embernek a család egész mást jelent, mint nekünk. Először is még mindig lényegesen nagyobb körrel tartják a kapcsolatot mint mi, a másodunokatestvér gyereke itt még közeli rokonnak számít. Másrészt nagyon segítik egymást mindenben. Az angolszász jellegű puritanizmuson nevelkedett agyamnak először furcsa volt, hogy egy vállalkozásban jellemzően a családtagok dolgoznak (egy óriásvállaltnál is), de most azt gondolom ez így helyes. Nálunk ugye az a mantra, hogy „minden pozíciót a legmegfelelőbb ember töltsön be”. Nos, ez itt Indiában nehezebben lenne megvalósítható. Pont ezért, ami itt a legjobban zavar (erről a „mikro” hátrányoknál részletesen fogok írni), egy idegenben ugyanis nem lehet megbízni. Családtagban sem mindig, de azért nagyobb rá az esély. Egyébként meg arról sem vagyok teljesen meggyőződve, hogy egy vadidegen embert előnyben részesíteni a családtagokkal szemben akárhol jó lehet. De ez nagyon messzire vezetne, most maradjunk abban, nagyon tisztelem az indiaiakban mennyire értékelik és becsülik a családot. Mindezt úgy, hogy sok házasságot a szülők rendeznek el (igen még mindig) ezért a család alapja - a házaspár - nem feltétlenül jószántából van együtt. De ennek ellenére, ha már összehozta őket a sors, a családjukat nagyon megbecsülik.
A felgyorsult élet és a globalizáció itt is megjelenik, de egy huszonéves, nyugati cégnek dolgozó fiatal is sokkal jobban ragaszkodik a családjához, mint nálunk. Ha pedig elfogadjuk, hogy a társadalom alapja a család (erről is lehetne vitatkozni), akkor az a figyelem, amely a családot övezi itt, az irigylésre méltó.
Az emberek töretlen optimizmusa
Amióta itt vagyok, nem találkoztam olyan emberrel, aki panaszkodott volna. OK, jellemzően sikeres üzletemberekkel találkozom, akiknek kevés okuk van panaszra, de ilyenekkel otthon is találkoztam bőven, mégis volt nem is egy, akik siránkoztak az adók, a versenytársak, a világgazdaság, a kormány vagy bármi miatt. Itt ilyen nincs. Tényleg senkit nem hallottam panaszkodni.
Ez a pozitív szemlélet az egész országot áthatja, nem is merül fel bennük, hogy ne legyenek sikeresek. És ez egy saját magát beteljesítő jóslat (is). Sikeresek is. Ebben nagyon sokat tudnánk tanulni tőlük.
„ A jég hátán is megélek” szemlélet
De ez csak egy példa, lépten-nyomon hallhat az ember olyan „mikrovállalkozásokról” amelyek hihetetlen ötleteken alapulnak. Az egész egy kicsit az előbbiből is következik, hogy az itt élő emberek végtelenül optimisták. És ami talán még fontosabb, a legtöbben nem mástól várják, hogy jobb legyen az életük, hanem saját kezükbe veszik a sorsukat. Persze vannak itt is, akik állam bácsitól várják, hogy eltartsa őket (végül is ez is egy szocialista ország volt), de nem általános. Vannak sokan olyanok is, akik nem akarják megváltoztatni az életüket, de ők meg elfogadják azt a lapot, amelyet az istenek osztottak nekik és boldogok vele. Nem siránkoznak állandóan, hogy mennyivel jobb is lehetne nekik, miközben semmit sem tesznek érte.
Óriási belső piac
Az éppen most véget érni látszó válság mutatott rá talán leginkább, egy nagy piac mindig jobb mint a kicsi. India azért tudta relatíve jól túlélni az elmúlt két évet, mert hatalmas a belső kereslet és az indiai vállalatok nincsenek teljesen ráutalva a világ többi részére. Van elég fogyasztó az országon belül is.
Kiugró gazdasági növekedés
Az is jól látszik itt Indiában, hogy aki többet termel, többet is tud fogyasztani/szétosztani. A most már megint 9% körüli gazdasági növekedés miatt a kormánynak itt vannak eszközei beleavatkozni a folyamatokba, például óriási összegekkel támogatni a nagyon szegény embereket. Akik (azon felül, hogy nem halnak éhen), még fogyasztani is fognak, így segítik a növekedést. De nem csak ebben, másban is itt sok mozgástere van a kormánynak, mert a növekvő gazdaság növekvő bevételeket is jelent számára.
LErika 2010.09.14. 23:02:43