A bált, melyet március 13-án tartottunk, röviden csak NUTS-nak nevezik, amely az Éjszaka a Csillagok Alatt (Night Under The Stars) rövidítése, mivel az iskola focipályáján a szabad ég alatt tartják minden évben. Most még lehet, mert kellemesen lehűl este az idő (értsd 24 fok van este 10-kor), egy hónap múlva már túl meleg lesz kültéri rendezvényhez. A bál nyeresége felett teljes mértékben a szülői munkaközösség rendelkezik és különböző iskolai programokra fordítják illetve olyan szociális programokra, amelyekben az iskola tanulói tevékenykednek valamilyen helyi közösségért.

Már a szervező munkát is nagyon élveztem: sokféle országból különböző hátterekkel rendelkező édesanyákkal dolgoztam együtt. Ebből persze gondolhatjátok sok érdekes szituáció adódott. A munka változatos volt és szórakoztató: házaltunk szponzorokért, szerveztük a bált (ami indiai partnerek esetében nem egyszerű) stb. Az este témája egyébként a „Romancing the Raj” volt és erre a témára volt minden felfűzve. A díszítés rengeteg virágfüzérből és virágszirom kompozícióból (ezeket csak itt Indiában lehet kifizetni,a fenti képen a "Welcome to NUTS" felirat csupa virágsziromból van kirakva!!!), csillogó textilekből, olajmécsesekből és lámpatornyokból, vörös szőnyegekből állt. Nem maradhatott el a kifestett, feldíszített elefánt sem. A megérkezőket az esküvői bevonuláshoz hasonlóan zenészek kísérték egy darabon és tűznyelők (inkább fúvók) kápráztatták el. Mikor nagyjából mindenki megérkezett táncprodukció és tűzijáték jelezte az este kezdetét. A hangulatot persze az is fokozta, hogy minden vendégnek indiai ruhában kellett jönnie. Egyesek még visszafogott selyem panjabikban voltak. Azok, akik viszont már nem az első évüket töltik itt, teljesen belevetették magukat a helyi öltözködés mélyébe: csillogó, vad színű szárikban, óriási ékszerekkel feldíszítve, bindivel a homlokukon (az a bizonyos pötty, ami persze ilyenkor lehet csillogó dísz is), mehendivel a karjukon (henna festés) érkeztek. Mindez a helyi piacon már pár ezer forintért megszerezhető. Mi a középúton maradtunk, bár Paco cipője már a merész kategóriát súrolta szerintem.

Az este nagyszerű arra, hogy a szülők egymással találkozzanak, beszélgessenek, végre szégyentelenül harsány indiai ruhában legyenek, jól érezzék magukat. Néhány játékot is szerveztünk, ezek célja persze a szórakoztatáson kívül az, hogy az este bevételeit növeljék. A szponzorációból szerzett tárgyakat a szervezőkkel három kategóriába soroltuk: egyesekre licitálni lehetett csendes aukció keretében, másokat sorsoláson lehetett megnyerni (volt köztük 600e Ft-os TV, 250e Ft-os utazások, stb.), a kisebb értékűek pedig tombola tárgyak voltak. Én egyetlen dolgot szerettem volna nyerni: telefont. Ugyanis Paco állami telefonja olyan ócska, hogy kénytelen azt az egyetlen sajátunkat használni, ami itt működik, így enyém maradt a kincstári lim-lom. Nem fogjátok elhinni: én nyertem a sorsoláson a telefont (egy LG Chocolate nevűt). Rettentően boldog vagyok, még életemben nem volt a kezemben ilyen klassz telefon, csak az a baj egyelőre, hogy ritkán jutok hozzá, ugyanis egy kicsit nehéz a gyerekeim kezéből kivenni (mivel van rajta motion control-os játék, stb.). Azért számomra az estét az tette tökéletessé, hogy vagy 2 óra tánc volt a végén…

A bál nagyon komoly bevételt hoz a szülői munkaközösségnek: még nem fejeztük be a pontos számítást, de biztos, hogy 10! millió Ft felett lesz (eddig a legsikeresebb). Most már csak a jó programokat kell a gyerekeknek kitalálnunk.