Alapvetően igaz, az egyetlen szabály az: hogy nincs szabály. A záróvonal és a dupla záróvonal csak tájékoztató jellegű, semmilyen rossz érzés nincs senkiben, ha átlépi. Ezt egyébként sokszor meg kell tenni, mert az indiaiak jellemzően a szaggatott vonalon közlekednek, így egy sávon belül nem lehet őket megelőzni. Ahol valóban azt akarta a várostervező, hogy ne menjenek a szembe lévő sávba, oda félméteres betontalapzattal rendelkező, embermagasságú kerítéseket rakott. Indexet szinte senki sem használ, és ha igen, az is csak annak a jelzésére szolgál, irányt fog változtatni a jármű. Az esetek legalább 30%-ban pont az indexeléssel ellentétes irányba fordulnak. Mivel nagyon keveset indexelnek ez nem zavaró.

Megállni és megfordulni bárhol lehet (kivéve a korábban jelzett kerítéssel elválasztott utakat, ahol fizikailag nem megy). A legszebb, mikor valaki egy kétszer három sávos út külső sávjából fordul vissza az ellenkező irányba (ehhez tudni kell, hogy ilyen helyen legalább kétszer öt sáv közlekedik), vagy mikor a körforgalom közepén állnak meg tanácskozni, merre is kellene menni. A forgalommal szemben közlekedni is megengedett, de ekkor törekedni kell arra, hogy a külső sáv szélén haladjunk egészen addig, amíg el nem kanyarodunk, vagy amíg át nem hatolunk a velünk szemben haladók tömegén, hogy az elválasztó kerítésben levő folytonossági hiányt kihasználva visszatérjünk a haladási irányunknak megfelelő sávba.

Kanyarodni bármelyik sávból lehet, akár a külsőből jobbra, akár a belsőből balra (csak emlékeztetőül, itt balra hajts van), akkor is ha jönnek mellettünk, értelemszerűen index nélkül. Ez főleg a lámpáknál a jobbra nagyívben kanyarodásnál vicces, ahol egyenesen gyakorlatilag már senki nem tud menni, mert aki kanyarodni akar elállja az utat. Sokszor hat-hét sorban is. Mellékutcából főútra nyugodtan kihajthatunk, akkor is, ha jönnek. Nekem az a megfigyelésem, hogy ha valaki jön jobbról vagy balról, az tuti nem fog megállni, hanem ki fog kanyarodni. De ezt mindenki tudja, így mindenki lassít is, ha lát valakit a kereszteződésben közeledni. Még a buszok is.

Nem igaz, hogy a nagyobb autónak van előnye és nem igaz, hogy annak, akinek előbb van az orra. Én azt tapasztaltam, annak van előnye, aki agresszívebb. Vagy azért, mert jobban siet, vagy azért mert kevésbé félti a kocsiját, vagy azért mert éppen nem figyel eléggé. Egy biciklis is le tudja nyomni a buszt, ha eléggé határozott (láttam ilyet) és persze nem félti az életét (mivel úgyis végtelen sok van belőle nekik, sok ilyen figura biciklizik errefelé.) Az úton egyébként rengeteg jármű közlekedik, de itt Delhiben jellemzően autók, motorok/robogók, buszok, biciklik és az elmaradhatatlan riksák, emberi erővel és gázzal hajtva. A riksa az ideális városi eszköz, akárhol elfér (mondjuk nekem is teljesen megváltozott itt az elképzelésem arról, hol férek el a kocsival!!!), nem megy gyorsan és a saját tengelye körül meg tud fordulni. Azért az árulkodó jel, hogy itt Delhiben a riksák visszapillantó tükre a riksán belül van. Teherautó viszonylag kevés van, mert a nap nagy részében ki vannak tiltva a városból. Annál rosszabb viszont velük éjszaka találkozni. Amiatt, hogy nagyon sok kétkerekű közlekedik (tényleg több nagyságrenddel több), sokkal jobb az együttélés a négy és kétkerekűek között, mint otthon. Én nem anyázok, ha balra, kisívben kanyarodás közben balról három-négy motoros centikre elhúz mellettem (azt képzeljétek, hogy nagy forgalomban Nyugati téren fordultok jobbra a Bajcsyra, és kanyarodás közben több motoros/robogós elhúz mellettetek a Bajcsy irányába), de cserébe egyetlen motoros sem kezdett el még ordítozni, amikor simán lenyomtam őket sávváltás közben. Mindenki magára figyel, és nem várja el, hogy a másik előzékeny legyen.

Mindezek - és a tükörhasználat valamilyen fóbiás kerülése* - ellenére a forgalom halad, és semmivel sem látunk több balesetet mint otthon. Ugyanis mindenki rendkívül defenzíven vezet. Muszáj. Mivel a többi közlekedő bármelyik pillanatban csinálhat valami váratlant, mindenki úgy igazítja magát a forgalomban, hogy ha kell, akkor meg tudjon állni. Egyébként talán ezért közlekednek két sáv között, mert ugye a külső sávban hirtelen kikanyarodhat valaki, a belsőben meg szemből jön át majd valamelyik autó (mert, hogy átjön, az biztos). Így jellemzően a forgalom tempója nem haladja meg a 20-30km/h-t. Ha van hely, akkor simán mennek akár nyolcvannal is.

Viszont ha dugó van, akkor mindenkinek game over. A motorosoknak is. Az autók ugyanis olyan közel állnak egymáshoz, hogy még biciklivel sem lehet közöttük elférni. De viszonylag ritkán találkozunk igazán nagy, sehova-sem-megyünk-húsz-percig dugóval. De azért van. Mondjuk mikor valami miatt (pl. hivatalos személy) leállítják a forgalmat egy körforgalomban. Ilyenkor az odavezető kétszer két sávos úton először négy, majd öt, végül olyan hét-nyolc „sáv” áll egy irányba (szélesek az utak Új Delhiben!). Így, mikor már feloldják az útzárat, akkor a szembejövők nem tudnak elmenni tőlünk. Ennek a kibogozása el szokott tartani egy jó ideig. De az itteniek ezt is teljes nyugalommal tűrik, valószínűleg mindenki volt már ilyen helyzetben. Semmi kiabálás, semmi anyázás.

Amit nagyon ritkán lehet hallani az a szirénázás. Nem is csodálom, ugyanis ez az égegyadta világon semmilyen hatással nincs a többi közlekedőre. Mikor itt volt a külügyminiszter, kapott egy páncélozott, szirénás Mercedest.  Hiába kapcsolta be a szirénát, egyetlen autó sem húzódott le előle. Annyi minimális előnye volt, hogy a forgalomirányító rendőrök meghallották a szirénát, és valamivel hamarabb engedtek minket menni, mint alaphelyzetben. A lámpaváltás hossza (amelyhez gondolom a rendőri irányítás is igazodik) ugyanis sokkal hosszabb, mint otthon. 60 másodpercnél rövidebb piros (ennek megfelelően zöld) nincs is, de mértem már két percet is. Van ideje feltorlódni a népnek.

Minden, amit eddig írtam, a városi közlekedésre vonatkozik, az országút egy teljesen más világ, de arról majd később, mert már így is rendkívül hosszú lett a poszt.

* Az egyik most olvasott könyv elmélete szerint azért ilyen a közlekedés Delhiben, mert a sofőrök jellemzően mind Singhek (azaz szikhek), akik ugye eredetileg a harcos kaszt (Singh=harcos) itt Indiában. Ezért aztán nem foglalkoznak olyan gyáva, alja, hitetlen népségnek való dolgokkal, mint a tükör meg az index. Ők harcosok, akik lenyomják az ellenséget. :-)