Le is mentem gyorsan a tengerhez, térdig bele is gázoltam. Kicsit gyanús volt, hogy senki sem fürdik, annak ellenére, hogy rengetegen voltak a parton. { Kis kitérő: Úgy látszik Indiában a tengerpart mindenütt publikus. Gondolom ez is szocialista csökevény. Téli vakációnkra készülve nem sikerült olyan hotelt találnunk, amelynek saját, privát tengerpartja lenne. Pedig az indiaiak rettentő nagy száma miatt ez bizony nagyot lendítene az ember komfort érzetén. Mi még nem voltunk itt tengerparton, de el tudom képzelni, nem lehet kellemes, ahogy az indiai férfiak csoportja bámulja a bikiniben fürdőző európai nőket. Márpedig ez itt össznépi szórakozás, mivel az indiai nők vagy ruhában fürdenek, vagy legalább térdig érő, teljesen zárt fürdőruhában. Ha egyáltalán fürdenek. Ugyanis itt minél fehérebb valaki, annál menőbb, így aztán kerülik a napot mint a tüzet. A férfiak meg még felöltözve is megbámulnak egy fehér nőt.}. Mikor fél percen belül harmadszor ugrottam nagyot, mert valami nekiütődött a lábamnak, akkor rájöttem, olyan koszos a víz, hogy szó sem lehet itt fürdésről. Pedig legalább 28 fokos lehetett, mert egyáltalán nem fáztam benne. Kár, jó hosszú part van.

Másnap több mint két órát töltöttem a kocsiban, mert a szervezők rossz címet adtak meg (vagy a sofőr értette félre) és kereken egy órát álltunk, hogy vissza tudjunk fordulni. A rendezvény maga olyan volt mint ezek általában, sok tanácsadó, sok funkcionárius (abból a szervezetből aki éppen a rendezvényt szervezte), kevés valós érdeklődő. Ez ráadásul elég zártkörű is volt, nem voltunk többen 80-nál. Nem bántam, jobb volt ezt a Magyarország előadást elsőre kisebb közönség előtt előadni, nem vagyok még vele teljesen elégedett. Viszont meg kell hagyni, a közönség nagyon aktív volt, sokat kérdeztek. Külföldiként rajtam kívül a belga és a trinidad és tobagói (!) kereskedelmi tanácsos adott elő, illetve egy spanyol „kolléga” egy speciális spanyol-indiai kutatási alapról. Vicces volt hallani, ahogy a belga meg én is azt bizonygatjuk, hogy mi vagyunk Európa kapuja. Szerencsére én voltam előbb. Máskor is ezt fogom szorgalmazni! Mivel az előadásban azt emelem ki többek között, hogy milyen okosak vagyunk mi magyarok, beletettem az előadásba egy filmet, amelyben a magyar találmányokat mutatják be, szerintem kifejezetten ötletesen. Ennek nagy sikere volt (köszönet a Budapest Business Regionnek/nak). Ha valakit érdekel: https://www.youtube.com/watch?v=6GkxqCAK0iQ kifejezetten jó. (Én pl. nem tudtam, hogy a távcsövet Petzvál József találta fel. Most már tudom, miért van róla utca elnevezve)

A konferencia után indultam vissza Delhibe. A mumbaii reptér legalább olyan modern és profi mint Delhiben a belföldi, úgy látszik a privatizáció megtette hatását. Mind Delhiben, mind Mumbaiban külföldi cég üzemelteti a repteret (mint nálunk Ferihegyen). Érdekes út volt, de nagyon fárasztó.