Az elmúlt napokban kétszer is nagyon plasztikusan szembesültem azzal, mennyit változik a világ. Ezt persze legjobban mindig a gyerekeinken keresztül vehetjük észre.

Ma lányaim a magyar nyelvtankönyvből a hangutánzó és hangulatfestő szavakat tanulták. Volt egy olyan feladat, ahol egy kis történetet kellett kiegészíteni a megfelelő hangutánzó szavakkal. Az első mondat:

"'Az óra eszeveszett ............. ébredtem."

Kriszti lányom tanácstalanul állt meg (illetve tért vissza, mert a további szavakat kitöltötte), és megkérdezte tőlem, mit írjon be. Erre persze én értetlenkedtem, miért is nem tudja ezt az egyszerű dolgot. De hamar rájöttem, hogy még soha nem találkozott olyan ébresztőórával, amelyik valóban csörögne. Jellemzően bekapcsol a rádió, megszólal az előre beállított MP3-as dal, de még a legegyszerűbb esetben is maximum sípol. Az idő meghaladta a könyvet.

A másik ilyen eset akkor történt, mikor Kriszti újságolta, hogy "chateltek" óra közben. Teljesen természetesnek vettem, hogy ez a számítógépes órán történhetett, de kiderült, angol órán volt.

"Ott is számítógép előtt ültök?" kérdeztem.

"Dehogy apu, az egy normál óra" válaszolt a lányom.

"Akkor hogy tudtatok chatelni?"

Erre Kriszti elővett a zsebéből egy szinte pont ugyanolyan agyongyűrött papírdarabot, amilyet iskoláskorunkban mi adogattunk oda-vissza a padsorok között, sűrűn teleírva angol szavakkal.

Megvilágosodott előttem, hogy én is chateltem fiatalkoromban, csak mi levelezésnek hívtuk :-) Mindenestre érdekes, ahogy egy későbbi találmány elnevezését olyanra is használják ma a gyerekek, ami ugyanazt a funkció tölti be, de mi egész másnak hívtuk.