A közelmúltban volt alkalmam találkozni India leghíresebb még élő üzletemberével, Ratan Tatával, aki a tavaly év végén mondott le a Tata Csoport elnöki tisztségéről. Ratan Tata egészen hihetetlen köztiszteletben álló személyiség, soha, senkitől nem hallottam rosszat róla, egyetlen elmarasztaló újságcikket sem olvastam, pedig a csoport olyan méretű, hogy azért sok ellensége és irigye is van.

A Tata Csoportról gondolom már mindenki hallott, India legnagyobb vállalatbirodalma, annak idején a britek az alapító Dzsamszedzsi Tata kezébe adták a só monopóliumot, azon gazdagodtak meg. Okosak voltak a britek, azért kaphatták meg ők, mert a Tata család párszi vallású, és mint ilyen az érinthetetleneknél is alacsonyabb státuszban volt. Így a nagy gazdagságot - amelyet a só monopólium alapesetben biztosít – semmiképp nem tudták politikai tőkére átváltani. Egészen a legutóbbi időkig, magára valamit is adó befolyásos indiai család (mind bráhminok)nem is állt szóba párszikkal. A párszik a zoroasztrizmus utolsó hívői akit bővebben érdekel itt olvashatja.

A csoport éves bevétele 2011/12-ben (Indiában a pénzügyi év jellemzően április 1-én kezdődik) 19.266 milliárd forint volt, ez a teljes (2012-es) magyar GDP 68,1%-a! Ismerve a magyar növekedési adatokat, illetve a Tata csoport növekedési tendenciáit  - 10 év alatt közel tízszeresére (9,61-szeresre) duzzadt az árbevételük! - csak idő kérdése, hogy megelőzzék kis hazánkat, és nagyobb kibocsátása legyen a cégnek, mint egész országunknak, beleértve a közmunkásokat, orvosokat, buszvezetőket, mindenkit.

Szóval Mumbai kies városában találkozhattam ezen óriásvállalat volt és jelenlegi elnökével (most Cyrus Mistry az elnök, aki egyébként 45 éves), ráadásul nem egy nagy tömeg részeként, hanem Nagykövetünkkel és mumbai Tiszteletbeli Főkonzulunkkal. Azaz hármunkat fogadtak kb. fél órára. Ez már önmagában elég kiemelkedő esemény, van annak néha előnye, ha az ember diplomata! Egy ilyen kapcsolat-vezérelt országban mint India meg végképp. Tata úr pontosan olyan szerény, udvarias és tiszteletteljes embernek bizonyult, mint a híre, egyáltalán nem éreztette a köztünk levő fényévnyi különbséget. Tényleg úgy kezelt minket, mintha neki lenne megtiszteltetés, hogy elmentünk hozzá.

De nem ez, ami miatt billentyűzetet ragadtam. A találkozó végén személyesen ő kísért ki minket az épületből, szívélyesen elbúcsúzott, majd beült egy fehér Honda Citybe. Ez a Civic-nél egy kicsit kisebb autó. Értitek, Indiai legnagyobb cégének volt vezetője nem egy luxusautóba száll be, hanem egy tök átlagos kisautóba. OK, sofőr vezette az autót, de azt hiszem, akkor is nagyon sokat elmond Tata úr karakteréről.

A másik meglepő ebben, hogy nem a csoport egyik termékében utazik, holott a Tata többek között autókat is gyárt. Nem is akármilyeneket, mert mondjuk egy Range Roverrel vagy egy Jaguár XJ-vel már bármelyik vállalat elnöke megjelenhet. De amennyiben ragaszkodik a népautóhoz, akkor is van a termékpalettán bőven olyan modell, amelyet választhatott volna. Mégis egy konkurens termékét használja. Nekem ez meglepő, de látszik bármennyire is közelít a nyugathoz India, nagyon sok mindenben másképp gondolkodnak itt emberek. Biztos vagyok benne, hogy a Ford elnöke kizárólag vészhelyzetben ülne be egy Hondába. Ezzel itt nem foglalkoznak. 

Szerző: zdyzs  2013.05.26. 17:27 Szólj hozzá!

Címkék: párszi Tata Ratan Tata Zoroasztriuzmus

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.