Mérhetetlenül elmaradott infrastruktúra

Biztos van Indiánál elmaradottabb hely is a világon, de nagyon nehéz elképzelni. Az ország lakosságának több mint fele (ne felejtsétek, ez kb. egy európányi embert jelent!!!) nincs bekötve az elektromos hálózatba. Nincs olyan város Indiában, ahol mindenütt mindig lenne vezetékes víz (persze nem ivóvíz, az a csapból sehol se jön), csak néhány órára folyik, esetleg az utcasarkon, vagy kocsival hozzák. Nekünk a követségen saját kutunk van, ezért nekünk hála istennek mindig van vizünk. Mindennaposak az áramszünetek (amíg ezt a posztot írtam 6-szor ment el az áram), mindenhova generátorokat kell telepíteni. Az utak állapota katasztrofális, és amióta az angolok elmentek, összesen 1.000km vasutat építettek (előtte 53.000 km-t). A falvak legnagyobb részében nincs se vezetékes víz, se áram, a csatornázásról már ne is beszéljünk. Az egyetlen terület, ahol világszínvonalon vannak az a mobiltelefónia. De erről már írtam.
Elképzelhetetlen nyomor
Erről nem nagyon tudok írni, ezt tényleg látni kell. Európai agyunkkal nem is tudjuk felfogni milyen szegénységben tudnak élni emberek. Pedig mi csak a városi szegénységet látjuk, ami mindenki szerint még mindig nagyságrendekkel jobb, mint ami vidéken van. Én nem is tudom elképzelni milyen lehet az ami rosszabb, mint egy zajos, büdös, poros, forgalmas út mellett egy műanyag zacskókból összetákolt akkora sátorban élni tízen, amelyben fel sem lehet állni. Vagy amikor valaki arra kényszerül, hogy abszolút minden védőfelszerelés nélkül tisztítsa a csatornákat. Egy szál dhotiban, egy vödörrel eltűnnek, majd pár perc múlva kibukkannak a teli vödörrel. Nem is akarok belegondolni hogyan bányássza ki a puszta kezével azt ami a vödörben van.
Csak, hogy perspektívába tegyem mit is jelent itt a szegénység, az ENSZ szerint a lakosság 42%-a (kb. 500 millió ember) él a hivatalos (vásárlóerőparitáson mért) szegénységi küszöb alatt, ez vidéken napi 71,5 forintot jelent. Azaz itt az a szegény aki havonta 2.216 forintból él. Értitek? Havonta kettőezer-kettőszáztizenhat forintból. Azaz egyhavi magyar minimálbérért 2 év kilenc hónapig kell dolgozni egy vidéki indiai faluban és ezzel csak a szegénységi küszöböt érnénk el. (A magyar napi minimálbér egyébként 47szerese annak, amelynél kevesebből él félmilliárd ember)
Ebből a mély nyomorból elképesztően nehéz lesz 500 millió embert kiemelni. Nagyon igyekszik a kormány - a legtöbbet ismételt jelszavunk az „inclusive development” ami azt jelenti, hogy az egyszerű embereknek is részesülniük kell a gazdasági fejlődés áldásaiból – de csak lassan tudnak ebben előrelépni. Azt el kell ismerni, a vidéki farmerek életszínvonala sokat javult. A gépkocsieladások éves 30%-ot meghaladó növekedéséért elsősorban ők felelősek.
Nem létező nyugdíjrendszer
Sok vita van a fejlett világban, hogyan lehet fenntartani az állami nyugdíjrendszereket az elöregedő lakosság mellett. Ez itt Indiában meg van oldva, itt nincs mindenkire kiterjedő nyugdíjrendszer. Az állami alkalmazottaknak az állam fizet valamilyen nyugdíjalapba, a nagyobb cégek pedig magánnyugdíj pénztárakba. Számtalan pénztár hirdeti magát, ahova egyénileg fizetnek be az emberek a fizetésükből. De általános rendszer nincs, és az előbbiekben összesen nincs több mint 300-400 millió ember(na jó, elismerem ez így leírva óriási számnak tűnik. De akkor is csak a lakosság 25-35%-a). A többieknek nincs semmilyen nyugdíjuk. Jellemzően mindenki addig dolgozik, amíg tud, vagy meg nem hal. Főleg vidéken. Azért ez nem megnyugtató az egyes ember szempontjából és szinte megoldhatatlan feladat elé állítja az államot.
Nincs társadalombiztosítási rendszer
Ahogy nincs nyugdíjrendszer, úgy mindenkire kiterjedő társadalombiztosítás sincs. Biztosításokat lehet kötni egyénileg, illetve az állami alkalmazottaknak jár ellátás, de a lakosság túlnyomó többsége ha orvoshoz kell mennie, a saját zsebéből fizet. Ebből aztán az következik, hogy megelőző orvoslás nem létezik Indiában, mindenki csak akkor megy orvoshoz, ha már nagyon szüksége van rá. Szerintem a sok rendkívül rossz mutató (magas csecsemőhalandóság, legtöbb cukorbeteg a világon, stb.) elérésében is nagy szerepet játszik, hogy nincsen központi rendszer a gyógyításra.
Súlyos környezetszennyezés
Az iparosodás minden országban együtt járt a környezetszennyezés növekedésével. Indiában sincs ez másképp. A legrosszabb a helyzet a nagyvárosokban, ahol a robbanásszerű népességnövekedés miatti szennyezést még az ipari üzemek is súlyosbítják. Ha elmegyünk Delhiből, legalább 200 km-t kell mennünk, hogy kijussunk a szmogból. Visszafelé mintha egy nagy falnak mennénk neki, annyira szürke a levegő.
A folyók némelyike is katasztrofális helyzetben van, Delhiben 17 millió ember szennyvize ürül tisztítás nélkül a Yamuna folyóba. A száraz évszak közepétől a folyó gyakorlatilag egy nagy nyílt szennycsatorna. Pedig a Yamuna is szent folyónak számít. De a legszentebb Gangesz is a legtöbb helyen minden határértéket meghaladóan szennyezett.
Nők helyzete
Ez egy nagyon érdekes kettősség. A nők Indiában mind a mai napig másodrendűek. A legtöbb helyen gyakorlatilag a férjük illetve a férjük családja rendelkezik velük. Az esküvő után az újdonsült asszony átköltözik a férj családjához, és a saját családja számára szinte meg is szűnik létezni. A komolyabban vallásos hagyománytisztelő helyeken szinte elő sem jön új otthonából, hogy a férjén kívül más férfival ne találkozzon (nem egy helyen az após, vagy a sógor kínosan vigyáz arra, nehogy egy szobában legyen az asszonnyal).
Ugyanakkor vannak rendkívül sikeres és megbecsül asszonyok is, gondoljatok csak Indira Gandhira, aki India ikonikus miniszterelnöke volt. De az ország jelenlegi valós vezetője is asszony, Sonja Gandhi, a kormányzó koalíció legnagyobb pártjának elnöke. Az állami vezetők, orvosok, kutatók között sok a nő, és még az üzleti életben is sokkal több nővel találkozom mint otthon. Ennek ellenére össztársadalmi szinten a leánygyermek nemkívánatos dolog (hiszen nagy hozományt kell hozzá adni, fizetni kell egy méregdrága esküvőt, és utána semmilyen gazdasági hasznot nem hajt a családnak), vidéken állítólag egész falvak vannak, ahol csak mutatóba lehet kislányokat látni. Ezt a statisztika nem igazolja, a 2006-os adatok szerint 1000 fiúra 1120 lány születik.
Szerző: zdyzs  2010.09.09. 15:54 1 komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

LErika 2010.09.14. 23:07:30

És mindezek ellenére, illetve e mellett sem panaszkodnak. Hát, van mit tanulni...
süti beállítások módosítása