Mint ahogyan az már a nemzetközi sajtóban is több helyen is megjelent, az indiai pénzügyi folyamatok olyan helyzetet teremtettek az országban, amelyet sokan már az 1991-es súlyos válsághoz hasonlítanak. A Rúpia mélyrepülése (2 hónap alatt 17%-ot veszített értékéből) és a nemzetközi tőkekivonás – május óta USD 11,6 milliárdot vontak ki a befektetők az indiai tőkepiacról – a legfájóbb tünetek, de az okok ennél lényeges mélyebbek.

Valóban hasonlóan komoly a helyzet, mint 1991-ben, amikor kényszerűségből az ország letért a szocialista tervgazdaság útjáról, elkezdte a piaci reformokat, az IMF mentőövére szorult és zálogba kellett helyeznie aranytartalékait? Szakértők megosztottak a kérdésben. A legtöbbször ilyen esetekben a fiskális hiányt, a rövid-távú eladósodottságot, az inflációt, a valutatartalékok importhoz viszonyított arányát és a pénzügyi rendszer ellenállóképességét vizsgálják annak megállapítására, milyen nagy a baj.

Ezeket összehasonlítva az 1991-es helyzettel nem egyértelmű a válasz. A rövid távú adósság és a fizetési mérleg hiánya jóval magasabb, mint 22 évvel ezelőtt. A fizetési mérleghiány soha nem látott magasságokban van, megközelítette a GDP 5%-át, ez duplája az 1991-es mértéknek, a külső adósságon belül rövid lejáratú hitelek aránya is magasabb. Ugyanakkor a fiskális hiány lényegesen kedvezőbb, csak 4,8%-a GDP-nek a korábbi 7,8%-hoz képest. Az inflációs ráta is előnyösebb – 10% a 18%-hoz képest – és az ország valutatartalékai most 7-8 hónapos import fedezésére elegendőek, míg 1991-ben mindössze 15 napra nyújtottak fedezetet.

Mindezeket figyelembe véve nehéz összehasonlítani a nagy piaci reformokat elindító 91-es válsággal a mai helyzetet, de abban minden elemző egyetért, India rendkívül kiélezett helyzetben van. A GDP növekedése erősen lelassult, a korábbi 8-9% körüli növekedéshez képest „csak” 5%, az infláció makacsul a 8-10%-os sávban van, az ország fizetési mérlege óriási hiányt mutat, kereskedelmi deficitje a rugalmatlan importkereslet miatt meghaladja a GDP 10%-át. Az import közel felét kitevő olaj- és arany behozatal mértékét több ízben próbálta korlátozni a kormány (az arany importvámját ötszörösére emelték idén), gyakorlatilag sikertelenül. A komoly fizetési mérleghiányt a tőkebeáramlás mindenáron való növelésével próbálja kezelni a kormány, de ez szakértők szerint nem tartható fent hosszú távon.

Az amerikai FED bejelentése, amely a likviditási segélycsomag (quantitative easing) visszavonásának megkezdésének lehetőségét vetítette előre az őszre, a feltörekvő piacokat rendkívül érzékenyen érintette. A befektetők azonnal elfordultak ezektől az eszközöktől, a 10 éves indiai államkötvény hozama alig két hét alatt 100 bázisponttal növekedett, csak az indiai központi bank határozott közbelépésével – amely 1,2 milliárd dollárt költött hosszú távú állampapírokra - sikerült újra 8% körülire visszanyomni a hozamokat.

A Rúpia árfolyamának alakulása híven tükrözi a gazdasági folyamatokat, az elmúlt napokban naponta negatív rekordokat döntött, átlépte a 65 INR/USD határt, és ismét csak a központi bank határozott piaci lépéseinek köszönhetően állt meg a lejtőn. Elemzők ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy az elmúlt hét évben éves szinten 6-10%-os infláció már önmagában is indokolná a Rúpia devalválódását. Az óriási deficittel és a romló világgazdasági likviditással párosulva többen a 70 INR/USD-os árfolyamot is reálisnak tartják.

A sok vészjósló jel mellett pozitív jelenségek is tapasztalhatók Indiában. Az export 7 hónapja tartó visszaesése július hónapban megállt, az olaj világpiaci ára stabil, az egyre növekvő indiai középosztály komoly tartalékokkal rendelkezik (főleg ingatlanban és aranyban), a magasabb élelmiszerárak (2006 óta minden évben meghaladta az élelmiszerek inflációja a 10%-ot) nagyobb vidéki vásárlóerőt jelentenek és a kiadós monszun rekord élelmiszertermést ígér.

Az indiai kormány mindazonáltal komoly lépéskényszerbe került. A gazdasági válság elkerüléséhez komoly, hatékony és döntő lépések szükségesek. Az eddigiek alapján ez azonban nehezen kivitelezhető. Kisebbségből kormányozva a koalíciónak nincs meg az a politikai ereje, amellyel az égetően szükséges reformokat keresztül lehetne vinni. A kiemelten fontos GST (Goods and Services Tax – Termék és Szolgáltás Adó, amely az egész országban egységesen felváltaná a jelenlegi számtalan, minden tagállamban különböző, ÁFA jellegű adókat) elfogadása 2005 óta; az új, egységes Közvetlen Adózási törvény elfogadása 2006 óta; a biztosítási piacon lehetséges külföldi befektetések (FDI) 49%-ra emelése 2004 óta húzódik.  A befektetések lelassultak, 2009 óta a lemaradásban levő projektek értékben tízszeresére, számukban hétszeresre emelkedtek. 2010 vége óta új projekt gyakorlatilag nem indult.

A romló gazdasági helyzetben továbbra sem kizárható az előrehozott választás. A kormányzó koalíción belül vannak olyan tényezők, amelyek szerint az idő előrehaladtával csak rosszabb helyzetbe kerülhetnek, ezért minél hamarabb tartják az általános választásokat, annál több esélyük lehet a győzelemre.

Sokan tartanak attól, hogy a pénzpiaci turbulencia átterjedhet a részvénypiacra is. A mértékadó SENSEX index új éves mélypontot állított be, 18.000 pont alatt zárt. A Morgan Stanley korábbi 23.000 pontos év végi várakozását 17.900-ra módosította. A tetemes devizaigény kielégítésére a kormány utasított egyes állami vállalatokat, hogy állami garancia mellett a nemzetközi pénzpiacokról finanszírozzák magukat infrastrukturális beruházásokra. Ezzel „kvázi” államkölcsönt vettek fel, annak ellenére, hogy a kormány képviselői többször is elutasították devizában denominált államkötvények kibocsátását. Többek szerint ez azonban elkerülhetetlen lesz, mert a kereskedelmi deficit másképp finanszírozhatatlan lesz.

A kormány a deficit növekedésének megakadályozására eddig zömében keresletoldali korlátozásokat vezetett be, ezeket azonban a piac azonnal a kötött devizagazdálkodás újólag történő bevezetése felé tett lépésekként értelmezte, tovább növelve ezzel a piaci bizonytalanságot. A kormány sietett leszögezni, hogy nem tervez visszatérni a köttött devizagazdálkodáshoz. Chidambaram pénzügyminiszter kijelentette idén a fizetési mérleg hiányát USD 70 milliárd alatt fogják tartani. Számításai szerint a közelmúltban meghozott intézkedéseknek köszönhetően USD 75 milliárdnyi tőke fog Indiába érkezni a jelen pénzügyi évben. Egyes elemzők rámutatnak, a pénzügyminiszter számai nagyon optimisták. A CRISIL (a Standard & Poors elemző cége) szerint a fizetési mérleg hiánya 4,5% lesz, nem 3,7%, ahogy Chidambaram tervezi. A Nomura Securities arra mutatott rá, az amerikai kötvénypiac megerősödésével tovább fog folytatódni a tőkekivonás a feltörekvő piacokról, ezért nehezebb lesz finanszírozni a hiányt.

Érdekes történelmi távlata az eseményeknek, hogy Manmohan Singh, aki az országot megmentő 1991-es reformok atyja volt és pénzügyminiszterként azok bevezetéséért is felelt, most - mint miniszterelnök - sokak szemében egyszemélyi felelőse a válságnak, döntésképtelensége, politikai tőkéjének elégtelensége és személyes varázsának hiánya miatt. Az ellenzék nem véletlenül állította miniszterelnök-jelöltként a karizmatikus, kiváló gazdasági eredményeket felmutatni képes gudzsaráti főminisztert, Narendra Modit. 

Szerző: zdyzs  2013.09.19. 18:55 6 komment

Címkék: árfolyam reform infláció válság hiány fizetési mérleg GDP India Rúpia

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2013.09.21. 07:59:11

A tőkekivonás a szokásos nemzetközi pénzügyi tili-toli, vagy külföldi cégek termelő üzemei települnek más országokba, miután rájöttek, hogy India nem lesz az új Kína? (olcsó biorobotok hazája)

zdyzs 2013.09.21. 08:31:07

@Ahmet: Amiről most írtam, az kifejezetten a pénzügyi alapok pénzmozgatása, "hot money" azaz rövidtávú befektetés. Ezeket elsősorban a nemzetközi pénzügyi helyzet motiválja, mindjárt írok arról is, hogy a FED váratlan döntése után hirtelen megint ömleni kezdett a pénz a feltörekvő országok piacaira, Indiába is.

A termelő beruházások nem indultak meg, az indiai szabályozók egyelőre nem változtak és a külföldi cégek nem tolonganak befektetni ide.

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2013.09.25. 16:09:11

Amúgy örülök, hogy van új bejegyzés. Otthon voltatok nyáron?

zdyzs 2013.09.25. 16:13:21

@Ahmet: Lassan majd újra belejövök.

Otthon voltunk 6 hetet, óriási rohanással telik olyankor az élet. Meg sajnos anyósom beteg, sokat volt kórházban, az is rányomta a bélyegét az otthoni napokra.

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2013.09.28. 10:24:50

@zdyzs: Én is otthon voltam négy hetet, ugyanez az élmény, szerencsére a húgom szülni volt a kórházban. :)

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2013.09.28. 10:25:44

@zdyzs: És természetesen jobbulást kedvesed édesanyjának! Bunkó vagyok, hogy nem ezzel kezdtem, bocsánat!