Szerdán részt vettem egy konferencián, ahol a Karnátaka állam által rendetett befektetői konferenciát népszerűsítették. Karnátaka a négy dél-indiai állam egyike. Területe 191.791 km2, ezzel az indiai államok sorában 8. legnagyobb. Lakossága 61.130.704 fő (2011-es adat), így népesség szempontjából Indiában a 9. legnépesebb állam. GDP-je 2011-ben USD 86,83 milliárd volt, ezzel a 7. legnagyobb gazdaság Indiában (előzetes adat).

Fővárosa Bengaluru (korábban Bangalór vagy Bangalore), amely az egyetlen 1 millió lakosnál nagyobb város az államban. A maga 8,5 millió lakosával India 5. legnagyobb városi övezete, alig lemaradva a szomszédos Tamil Nadu fővárosától, Csennájtól. Bengalurut az indiai Szilikonvölgynek is nevezik, több mint 2.000 IT vállalat tevékenykedik itt, az állam képviselői szerint 800.000 munkavállalóval (ez a szektorban India szerte foglalkoztatottak kb. 35%-a). Az ország szoftverexportjának 40%-át Bangalore adja. 195 biotechnológiai céget jegyeztek be az államban, ez az indiai biotech vállalatok 60%-a. Szintén erős az űr- és légi ipar, az országosan ebben az ágazatban befektetett tőke 65%-a Bengaluruban található.
Karnátaka állam kormánya számos kezdeményezéssel támogatja a befektetőket, 13 - különféle ágazatokra vonatkozó - stratégiai irányvonalat dolgozott ki, elsősorban a további befektetések elősegítésére. Az Indiában a fejlesztés sok helyütt legnagyobb korlátját jelentő földkérdést (a rendkívüli népsűrűség, az élelmiszerellátás gondjai és a 60% feletti agrárnépesség miatt szokatlanul nehézkes, sokszor lehetetlen az ipari termeléshez szükséges telkeket kivonni a mezőgazdasági művelés alól) enyhítendő az állam földbankot hozott létre, amelyet kifejezetten nem-agrár felhasználásra különítettek el.
De ami miatt írok az nem ez, hanem az úgynevezett „jog a szolgáltatásokhoz” törvény, amelyet az állam március 1-től vezetett be. Leegyszerűsítve a törvény lényege, minden államigazgatási eljárásnak előre meghirdetett határideje van, és amennyiben az nem zajlik le határidőn belül, a köztisztviselő(k), aki elmulasztotta elvégezni az adott határidőn belül a munkát, saját zsebéből büntetést fizet, az állampolgárt (vagy céget) pedig kártérítés illeti meg. Igaz, a büntetés nem nagy összeg (800 forint), de sok kicsi sokra megy. Ezen felül még nagyobb elrettentő erő lesz, hogy a büntetés ténye felkerül a hivatalnok „kartonjára” és a következő előléptetésnél/béremelésnél biztos hátrányban lesz. Ennek a rendszernek a bevezetését nagyon támogatnám otthon is.
Magán a rendezvényen részt vett Karnátaka állam főminisztere, ipari minisztere, főtitkára és még vagy hat másik magas rangú tisztviselő (emlékeztetőül, ez egy hatszor akkora lakosságú "ország" mint hazánk). Mindannyian arra biztatták a jelen levőket (akik közül volt vagy 50 újságíró, így rajtuk keresztül mindenkit), hogy fektessenek be minél többet Karnátaka államban. Utánuk három olyan nagy cég képviselője beszélt, akiknek bejött a befektetésük. Ezek olyan apró cégeket képviseltek mint a Toyota, Warren Buffet indiai cége és az Infosys (aki nem ismeri guglizza ki). Összességében nagyon jól összerakott prezentáció volt. Ha lenne befektetni való néhány milliárd dollárom, már mennék is! :-) Amit ebből eltanulhatnánk, hogy kivétel nélkül mindenki arról beszélt, az államapparátusnak az a dolga, hogy segítse a befektetőket. Figyelembe véve a fent említett törvényt, biztosan tesznek is érte. Na meg az is követendő, hogy a politikusok nem vonultak el a beszédek után, mindenkivel kezet ráztak, névjegyet cseréltek és egy-két szót váltottak is.
Miért voltam én ott? Karnátaka állam gazdasági szerkezete kiválóan illeszthető hazánk gazdaságához. A karnátakai állam által támogatott szektorok listája szinte teljesen megegyezik a magyar gazdaságpolitika súlyponti ágazataival:
·         Információs technológia és biotechnológia
·         Légi és űrtechnológia, avionika.
·         Gépjárműgyártás és mérnöki tudományok
·         Turizmus
·         Agrárgazdaság és élelmiszer-feldolgozás
·         Textil- és ruházati ipar
·         Gyógyszergyártás és petrokémia
·         Infrastruktúra
A közös területek miatt szerintem kiváló lehetőség kínálkozik a gazdaságpolitikai együttműködés kibővítésére hazánk és Karnátaka állam között. Na ezért. Hogy én is találkozzam az állam vezetőivel. Ez a munkám.
 
Szerző: zdyzs  2012.03.03. 06:48 2 komment

Címkék: india büntetés törvény közigazgatás bangalore karnataka

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pere Viki · http://indiapass.blog.hu 2012.03.15. 10:10:59

A keralai FRO-nál nem lehetne sürgősen bevezettetni a fent nevezett törvényt? :-)

zdyzs 2012.03.16. 19:27:27

@Pere Viki: Esetleg egyéni indítványként beadhatod a keralai parlamentbe!!! :-)
süti beállítások módosítása